Mit kell tudni a mellrák és a nőgyógyászati rákok szűréséről?

Évente el kell menni akkor is, ha semmilyen panaszod nincs. A méhnyakrák kezdetben semmilyen tünetet nem okoz, korai stádiumban azonban szinte 100%-ban gyógyítható.

A HPV több törzse úgynevezett onkogén, azaz jelenlétében lényegesen nagyobb annak esélye, hogy méhnyakrák alakuljon ki.

A HPV férfiaknál és nőknél is fokozza a rák kialakulásának esélyét, ezért érdemes a fiúknak is beadatni a HPV elleni védőoltást, ami egyben a későbbi partnerüket is védi.

Az ajánlások általában kétévente javasolják a szervezett mellrákszűrést, de fokozott kockázat esetén – és ilyen a családban már előfordult mellrák is – gyakoribb szűrésre lehet szükség.

A mellrákszűrés EGYETLEN, tudományosan is igazolt módszere a mammográfia, melyet egyetlen más csodaszer sem helyettesíthet. A mammográfia előnyei sokszorosan meghaladják a kockázatokat.

A rákszűrést kétévente javasolják a megadott korcsoport számára. Panasz esetén, például ha csomót tapintasz vagy fájdalmat érzel, AZONNAL fel kell keresni az orvost, nem szabad várni, "hátha elmúlik"!

A petefészekrák korai stádiumban sokszor tünetmentes, de később sem feltétlenül okoz olyan tüneteket, mely alapján egyértelműen petefészekrákra kellene gondolnunk.

A petefészekrák szervezett szűrésére jelenleg nincs megfelelő módszer. Ezért petefészekrákra utaló tünetek gyanújakor haladéktalanul keresd fel orvosodat, aki elküld a szükséges vizsgálatokra.

A mellrák korai felismerése szempontjából rendkívül fontos a mellek havonkénti önvizsgálata. Ha azonban ez nem megfelelő technikával történik, akkor csak hamis biztonságérzetet adhat.

A HPV elleni vakcina jelentősen csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát, de oltottaknál is előfordulhat méhnyakrák, bár jóval ritkábban. A védőoltás nem mentesít a rákszűrés alól!!!